No...Never...Ever...

Első Fejezet...

Zora

  Épp akkor szálltunk ki a taxiból mikor a bútor szállítok végeztek a kipakolással és összerakással. Ugyan is 17 születésnapomra azt kaptam a szüleimtől, hogy három nagyon jó barátnőmmel L.A-be költözhetünk. Los Angeles csoda szép és napsütötte város ami meg még jobb, hogy nyüzsög. Éjjel nappal. És mind a négyünk imádja a nyüzsgést, hisz Londonban nevelkedtünk fel. Így az is magától érthetődik, hogy nagyon, nagyon szeretjük az 1D-t, főleg Annabeth odavan Harry ért viszont egy valakiért talán még a Mrs.Styles nevet is feladná és az nem más mint, Ross Lynch. Az R5-ből... De ha már itt tartunk akkor el kell, hogy mondjam a One Direction az egy dolog és igen szeretem őket, jó a zenéjük is de az R5 na azért, meghalok. Hogy van-e olyan ember akit még ennél a bandánál is jobban imádok? Igen. Rocky, Rocky Lynch. És mit megnem adnék azért, hogy egyszer csak egyszer venne észre a tömegből... És most itt vagyunk L.A-ben, hogy megtaláljuk az álmainkat. Gyorsan rápillantottam az órámra, hogy megnézzem mennyi az idő 11:11, kívántam azt, hogy egyszer csak egyszer venne észre Rocky a tömegből csak egyszer...

-Zoraaaa!-kiabált a hátam mögött Brooke. Ő köztünk a legfiatalabb és legbolondabb kis csaj!  Még csak 15, ő tanulni jött ide táncos, nagyon jól táncol higgyétek el! Brooke után jött Annabeth de nekünk csak Anna. Ő 16  színész akar lenni ahogy én is már mindkettőnket felvették egy filmbe. Azt hiszem Anna az akinek mindig elmondhatsz bármit ő mindig meghallgat. Aztán én Zora én 17 vagyok és amilyen hülye olyan okos is, az egyik évben fizika-matematika versenyt nyertem. Azt mondják én mindenkinek az arcára mosolyt tudok csalni én mindig boldog vagyok, de néha nem és akkor is is mosolygok...A legidősebb köztünk April 18, nagyon szeretjük őt talán ő az akinek a legtöbb esze van. De  néha nagyon nehéz neki család meg minden...Egy biztos, hogy a hangja na az, csodálatos és nagy Glee rajongó!

-Zoraa! Hozzád beszélünk csiguszka hahóó!-szólítottak meg újra a lányok.
-Bocsi elkalandoztam, sokszor meg esik tudjátok.-mondtam mosolyogva és felkaptam egy dobozt amiben az én cuccaim voltak. Nagy részt poszterek voltak és fényképek, emlékek stb.-Akkor 11/b ugye?-kérdeztem.
-Igen!-válaszolta April.

  Már a lépcsők felénél járhattam mikor egy fiú belém jött már éppen szólni, hogy "hahóó! Nézz a lábad elé!-.-" de mikor felnéztem a lélegzetem is elállt...ott állt elöttem avval a tökéletes mosolyával, széles vállával és azzal a gyönyörű barna hajával és 188 cm-ével! Nem tudtam eldönteni, hogy örüljek, sikítsak, sírjak vagy nevessek. Tehát elég hülyén nézhettem ki.

-Áuu!-nyögtem fel.
-Bocsi nem láttalak.-mondta a fiú és elvette tőlem a dobozt.-Nagyon fáj?-kérdezte aggódva.
-Nem dehogy!-mondtam és elpirultam.-A nevem Zora Leeson.-mondtam és megint elvörösödtem.
-Zora..szép név én..-kedte volna de a szavába vágtam.
-Rocky Mark Lynch, a bátyád Riker nevezett el téged a Mark nevet meg apukád után kaptad ja és 18 éves vagy, csak egy évvel öregebb, mint én. Igen, azt hiszem ismerlek.-jelentettem ki mosolyogva.

Rocky

  Édes volt, ahogy ott mosolygott. A szeme gyönyörű kék, a haja meg olyan barna, mint az enyém egyszerűen nem tudtam levenni a szemem róla.

-Akkor tehát egy rajongóval van dolgom?-kérdeztem vissza mosolyogva. Bólintott és megint elpirult, egyszerűen aranyos volt az az édes kis lányság abban a gyönyörű női testben.-Segítek fel vinni rendben?

-Ahha.-válaszolta.

-Nos, hölgyem akkor hová is megyünk?-kérdeztem udvariasan egy mosollyal az arcomon.

-11/b lakás.-mondta.

-Ne szívas!-mondtam meghökkenve ő csak érthetetlenül nézett rám.-Veletek szembe lakunk a tesóimmal kivéve Rydelt ő csak néha jön hozzánk, ő a pasijával él.

  Így hát elindultunk felfelé és beszélgetni kezdtünk, írtó jófej a csaj, azt hiszem egyre jobban belézúgok...Meg tudtam, hogy miért jöttek ide a barátnőivel és, hogy hol éltek eddig meg minden. Én is elmeséltem neki, hogy mi miért vagyunk itt. Épp mondani akartam valamit mikor megzizzent a telefonja a zsebében, de akkor már ott álltunk az ajtó elött, mikor a bátyám nyitott ajtót.

-Látom ismerkedtél tesó?-mondta majd ravaszul elmosolyodott.

-Ja de látom ti sem maradtatok ki a szomszédolásból.-vágtam vissza.