No...Never...Ever...

Búcsúzó

  Nos... Egyszer mindennek vége van, szokás ezt mondani, nem? Hát akkor most gyűljetek körém drágáim! mesélek nektek!
  Hogy hol kezdem? talán a legelején. Szóval, minden egy unalmas matek órán kezdődött, mikor is Nóri -szokás szerint- nem értett semmit! Ekkor ennek a kicsi lánynak elkezdett forogni az agya, de közel sem a matek példákon járt az esze, hanem egy történeten dolgozott. Egy történeten, amit nem sokkal később blogba "rendezett". Szóval, írtam, írtam ezt a kis történetet, és eleinte senki nm olvasta leszámítva a legjobb barátaimat. És akkor most jönnek a köszönetet mondok részek xDD.
  Először nagyon hálás vagyok három legkedvesebb olvasómnak Klaunak,Mercinek és Hannának... Lányok, az a nagy igazság, hogy a vége fele, már csak ti éltettettek. Bizony, ugyanis, ha ti nem vagytok, már rég abba hagytam volna ezt a történetet. 
Valamint a többi olvasónak akik komiztak és rá néztek a blogomra minden megtekintést és komit örömmel olvastam, és köszönöm a sok biztatást.
Aztán lenne itt három lány. Az a három lány akik azt is elmondták ha szar a rész, és azt is, ha nagyon jó. Az a három lány akit már szinte nyugodtan hívhatok testvéreimnek, hiszen majd' hogy nem azok. Szóval köszönöm Vaj, Luj, és Nii azt, hogy mindig mellettem voltatok, bármennyire is utáltam már folytatni.
  És igen emberek jól hallottátok, volt egy pont amikor azt mondtam, hogy "Hagyjuk ezt az egészet!". De nem hagytam és, rájöttem, hogy boldog vagyok, hogy befejeztem. Jól esik kimondani, hogy van egy befejezett blogom, hisz ő már szinte a gyerekem. És az összes szereplő picit a szívemhez nőtt. Ha majd egyszer egy igazi könyvet írok, vissza emlékezek arra, hogy honnan kezdtem és ha valki meg kérdezi, hogy "Feladtad?" én majd csak büszkén azt felelem, hogy.: No...Never...Ever!


  És a jövőt nézve mi vár rám/ránk? Hát egy percig ne higgyétek, az, hogy abba hagyom az írást! Dehogyis!!! Augusztus végén egy új bloggal jelentkezek, majd amit már nagyon várok, hogy megoszthassak veletek, és ki tudja majd még mit hoz a jövő nem?



  De addig is, én léptem, élvezzétek a nyarat és remélem augusztusban, újra találkozunk ;) 

Köszönök mindent!

Nóri xxx