2013. április 19., péntek

Tizenötödik fejezet...


Riker

  A hétvége elteltével hazaindultunk Aprilel. Már közel járhattunk, mikor hirtelen arra lettem figyelmes, hogy Apr valamit dúdol. Majd leesett, hogy az mi dalunk volt. Fura volt látni és hallani, hogy R5 dalt énekel... Mikor vége lett a dalnak elmosolyodtam.

-Mi az?-kérdezte gyermeki őszinteséggel.
-Semmi, csak meglepődtem.-mondtam még mindig mosolyogva és parkolót kerestem.
-Hé, attól, hogy a "sexy és édes" Riker Lynchel járok nem azt jelenti, hogy többé nem szeretem az R5-öt, sőt!-mondta mosolyogva és "felháborodva".
-Most megnyugodtam!-mondtam boldogan, mire kaptam Apriltől egy amolyan ~nem értem mire célzol ezzel~ fejet.-Sexy és édes vagyok.-mondtam végül egoistán, mire mindketten elnevettük magunkat.-Na gyere te nagy R5 rajongó, szálljunk ki.-mondtam végül még mindig nevetve. Mikor kiszálltunk a nap a szemünkbe sütött, de akkor észre vettem valamit a távolban és azt hiszem nem csak én, mert April is felfigyelt erre a nem épp hétköznapi eseményre... Mert a távolból két ember alak formálódott ki és ez a kettő ember nem volt más, mint Zora és Rocky. Ezzel így még nem is lett volna semmi gond ha egy harmadik alak hozzá kell tennem, hogy egy kisebb ember, nem lett volna velük és az öcsém illetve Zora kezét fogva nem ugrándozott volna. Néztük ahogy egyre közelebb érnek. Köröbelül az utca közepén Rocky fogta és felvette a kis lányt. Mikor odaértek hozzánk Aprilel még mindig le voltunk fagyva.
-Juuj! April de jó, hogy itt vagy és te is Rik!-mondta Zora boldogan és megölelte a még mindig csodálkozó Aprilt.
-Ugye tudod tesó, hogy sok mindent meg kell magyaráznod nekem...-mondta Rocky egy kis pimasz mosollyal az arcán.
-Hát hidd el nektek is lesz mit megmagyaráznotok!-mondta April a fejét rázva és mosolyogva. A számból vette ki a szót.
-Csak egy hétvégére mentünk el ezt, hogy sikerült összehozni?-kérdeztem röhögve és a gyerekre mutattam. Mire már mind a négyen elnevettük magunkat a kislány meg mosolyogva nézett körbe-körbe Rocky ölében.
-Ja, April, Riker ő itt Avery a bátyám, Scott lánya.-mondta Zora mosolyogva.-Nekem kell rá vigyáznom három napig, mert Scott és a felesége Bridget elutaztak. 
-Hány éves?-kérdezte April mosolyogva.
-Kettő.-válaszolta Zo.-Av köszönj szépen nekik.
-Szijja!-mondta a kislány, nagyon aranyos hangon.
-Nézd csak Av az a vörös hajú lány, őt úgy hívják, hogy April és az a másik lenyalt sérójú szőke Riker bácsi.-mondta röhögve Rock én meg jól oldalba vágtam erre Avery is elnevette magát és tapsolva mondogatta, hogy "méjg, méjg".
-Látod a gyerek szereti, ha szenvedsz!-közöltem röhögve.
-Én meg még elgondolkodok, hogy a hármuk közül melyik a gyerek.-súgta oda Zora Aprilnek... szegény kislány nem tudta olyan halkan súgni, hogy az öcsém ne hallja meg. Így hát Rocky fogta magát nekem passzolta Avet és felkapta Zorát.
-Srácok mehetünk.-mondta végül és Zo kiabálni kezdett, hogy "engedj el, Rocky" de nem lehetett sokat, hallani a sikításaiból, mert Rocky csikizte és ez nevetésre kényszerítette őt.
-Jájkör, a Jókí méjt vette fej Zoját?-kérdezte Avery.
-Mert szereti őt.-mondta April és megcsókolt.
-Én is puszjiiit!-mosolygott Av és azt a kis fejét közénk fúrta.

Anna

  Arra ébredtem, hogy a nap besütött a sárga színű szobába. Mikor megfordultam egy szőke mosolygó fiú barna szemei virítottak mellettem. De ez nem tartott sokáig... Az idili pillanatból, hirtelen egy rémálom lett. Becsuktam a szemem de mire megint kinyitottam, már az a nyomorék pincér feküdt mellettem. A szoba sárga színe egyszerűen vér vörösre változott. A fiú rám nyomult és egyre közelebb és közelebb jött. Most ,már sírtam és nyöszörögtem... Féltem és rettegtem. Egyre csak egy nevet hajtogattam "Ross"... "Segíts"... Végül azt éreztem, hogy valaki erő teljesen ráz és a nevemet mondogatta.

-Ann ébredj már! Gyerünk Annabeth itt vagyok!-hallatszott mellőlem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése